Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Változó a tanulási folyamat, mert például az énekesmadarak fiatalon megtanulják a repertoárjukat, a papagáj viszont egész életében képes új hangokat tanulni. Ilyen az ember is. A Cornell Egyetem kutatói az énekesmadarak és papagájok agyműködését, agyi útvonalait hasonlították össze.

A zebrapinty a leginkább tanulmányozott madárfaj

A zebrapinty egyetlen éneket tanul meg fiatalon az apjától. A kutatások azt bizonyították, hogy ezt a dallamsort énekli változtatás nélkül egész élete során. A hullámos papagáj élete végéig tanul új hangokat. Sőt, ezeket képes kombinálni. Látszólag ugyanazokat az agyterületeket használja mindkét madár, de ez a hasonlóság felületes.

Mindkét, a közös őstől 50 millió éve elkülönült madárfaj rendelkezik az énektanulás, hangtanulás képességével. Mindkét madárcsoport ugyanazokat az agyterületeket (AFP és PFP) használja, de másképp. 

Az énekesmadaraknál az egyik agyi régió elegendő volt a megfelelő énekhangok kiadásához, a papagájnál mindkét agyterületre egyszerre volt szükség ahhoz, hogy az állat az egyéni énekhangokat vissza tudja adni.

Ha blokkolták a papagáj agyának egyik régióját, már nem tudta a kizárólag rá jellemző, egyéni hangokat kiadni, és leromlott a dal akusztikus szerkezete is. 

A kétféle madár evolúciója során a két érintett agyterület, a köztük kialakult kapcsolatok egészen más fejlődési útvonalat jártak be.

(Forrás: National Geographic, fotó: pixabay)