Kezdőlap GYŐR 750

Győr750 – Czech János

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Czech János, aki megindította a középkori várfalak és várbástyák lebontását.

Győr, 1798. június 20. – Pest, 1854. november 1.: főbíró, polgármester, történész.

A győri evangélikus iskola után Pozsonyba került az ottani evangélikus líceumba. Ezt követően a Győri Királyi Jogakadémia hallgatója. Ennek elvégzése után ügyvédi vizsgát tett, 1820-ban Győrött törvényszéki jegyző, 1824-ben városi tanácsnok. Az 1825-ös országgyűlésen Győr követe. Négy diétán keresztül volt Pozsonyban Győr képviselője. 1831-ben polgármesterré választották. Felismerte, hogy a középkori városmag, a Belváros területi fejlődését nagyban akadályozza a város középkori településszerkezete. Emiatt 1832-ben megindította a középkori várfalak és várbástyák lebontását. Az építkezések során előkerült római kori sírköveket, építészeti, képzőművészeti emlékeket összegyűjtette, és a Fácános-kertben helyeztette el. 1832-ben árva- és szegényházat létesített. 1836-ban a város főbírája. Ezzel egy időben megválasztották Győr és Moson megyék táblabírájának is. Győr város és a vármegye monográfiájához többkötetnyi anyagot gyűjtött össze.

Ő találta meg Kinizsi Pálné Magyar Benigna 1513-ban írott magyar nyelvű imakönyvét a ferencesek érsekújvári könyvtárában. Az MTA-nak ajándékozott, gazdagon díszített kódexet felfedezőjéről Czech-kódexnek nevezték el. Numizmatikai gyűjteményét – 400 db ezüst- és 1300 db rézpénzt – teljes egészében a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárának adományozta. Számos tudományos közleménye és értekezése a Tudományos Gyűjteményben, az Új Magyar Múzeumban jelent meg. 1832. március 10-én az MTA rendes tagjává választották.

1840-ben megvált szülővárosától. V. Ferdinánd Bécsben a tanulmányi és középponti könyvvizsgáló bizottmány másodelnökévé nevezte ki. E stallum biztosította számára a magyar nemességet is. 1848. április 29-ei hatállyal Kossuth Lajos pénzügyminiszter a Pénzügyminisztérium levéltári igazgatójává nevezte ki, 1849 januárjában Pesten maradt, az ideiglenes császári királyi közigazgatásban tevékenykedett. 1850-ben kincstári, 1854-ben pénzügyi tanácsos.

Szülőházán (Király u. 7.) emléktábla őrzi nevét.