Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Most már minden hétre jut egy hír, hogy megkezdődött a szúnyoggyérítés.
.
Amikor először olvastam ezt így ezzel a szóhasználattal akkor azt hittem, hogy a szolgáltatók a síkosságmenetesítés után újabb szóval szeretnék gazdagítani a magyar kultúrát, de aztán ahogy elkezdtem belemélyedni a témába, rájöttem, hogy sokkal többről van szó, mint egyszerű nyelvújítás.
.
Ha egy példán akarnám szemlélteni, eddig sok helyen olyan lehetett a szúnyogirtás, mint amikor egy buldózerrel odamegyünk valahová, hogy leromboljunk egy házat. És nem nézzük meg, hogy lakik-e benne valaki, nem nézzük meg, hogy van-e bent valami érték, repül a golyó és ahogy a kártyában mondani szoktuk visz mindent, mint a piros ász. Aztán ha van benne bármilyen élőlény, a második becsapódás előtt ha tud menekül, ha meg nem, így járt.
.
Na, majdnem ilyen volt a kémiai szúnyogirtás.
A példa nyilván túlzás, hiszen pl. a méhészeknek valóban szóltak, hogy zárják be a kaptárakat, de hát nem minden élőlény tud olvasni.
.
Szóval felszállt a repülőgép és szórta a deltamethrint tartalmazó vegyszert, amerre járt. Ami köztudott, hogy minden állatra káros, ami nem melegvérű.
.
Szakértők írják, hogy a szúnyogirtások során valójában elenyészően kevés csípőszúnyog adta be a kulcsot, miközben a méhek, a katicák és az egyéb rovarok pusztulása a szúnyogokénak akár több százszorosa is lehetett. De a felhasznált vegyszer kiemelten veszélyes a vízi szervezetekre (halakra, kétéltűekre) és a hüllőkre is.
.
Találtam egy korábbi Kisalföld cikket is, ahol biológusok állítják, hogy a kémiai gyérítés hosszú távon ráadásul nem csökkenti, hanem közvetve növelni tudja a szúnyogok számát, miközben rengeteg hasznos rovar elpusztul. Molnár Balázs zoológus és Kovács-Hajdu Katalin biológus, természetvédelmi mérnök szerint a kémiai szúnyoggyérítés számukra elfogadhatatlan módszer. „A kémiai gyérítés nemhogy csökkenti, még növeli is a szúnyogok számát, ugyanis a vegyszer azoknak az élőlényeknek a millióit öli meg, melyek természetes ellenségei a szúnyogoknak. Ráadásul teljesen feleslegesen szórták a deltamethrint a gépek, hiszen a szer csak a repülő rovarokat öli meg, nappal pedig a csípőszúnyogok nagy része nem repül.” Ezt mondták.
.
A riportban arról is szó esik, hogy a szúnyog kétszázmillió éve itt él, ha kipusztítanánk teljesen, akár a tápláléklánc is összeomolhat.
.
Más kutatásban mások azt írják: a fecskék száma a területen megfeleződött. Sok helyen hangban mérhető a kémiai szúnyogirtás – a békák kuruttyolását, a madárhangokat felváltotta a csend, noha a vízpart nincs olyan messze. Kérdezzék csak meg Győrben pl. Szigetben a Rábcához közel élőket.
Persze ha valaki azt hiszi, hogy eddig is csak a kémiai írtásra volt lehetőség, hát téved. Már régóta ismert az úgynevezett biológiai szúnyogirtás, ahol olyan szerek használatával történik a védekezés, amely kizárólag a csípőszúnyog lárvákra hat. És van az a módszer is, amit környezettudatos szúnyoggyérítésnek hívnak. Itt négyzetméterről négyzetméterre feltérképezik a forrást, és már a téli időszakban megteszik azokat a lépéseket, ami a hatékonysághoz elengedhetetlen. Mondjuk ez a munka nemcsak a napi monitorozás miatt nehezebb, nyilvánvaló, hogy speciális szaktudást is igényel.
.
A Magyar Tudományos Akadémia egy 2017-es állásfoglalásban már jelezte, hogy a szúnyogirtás jelenlegi gyakorlata (a kémiai) több okból sem megfelelő.
.
Felmerül a kérdés, hogy veszélyes volt-e az emberre amúgy ez a szer.
Nos a deltametrint a WHO a közepesen mérgező anyagok közé sorolja. De ez nem azt jelenti, hogy ha a szúnyogirtó repülőgép alatt állunk, akkor már akkora dózist kapunk, hogy abból bajunk lehet. Nyilván, ha meginnánk egy pohárral belőle töményen az más, de itt nem erről volt szó. Normál esetben semmi bajunk nem lehetett.
.
Talán.
.
Amerikai kutatócsoportok azért vizsgálódtak a témában, ott ugyanis jelentősen megnőtt a deltametrinnek kitett gyermekek száma. Ez furcsa mód azért következett be, mert kivonták a forgalomból a még ennél is veszélyesebb rovarirtókat, így többen használnak piretroidokat, mint korábban. Megállapították, hogy a szer lebomlási terméke gyakrabban mutatható ki gyermekek, mint felnőttek vizeletében, ami arra utalhat, hogy a fejlődésben lévő gyermekek a felnőttekhez képest kisebb dózisban érzékenyebbek a szer hatásaira. Kétezer adat elemzéséből aztán azt szűrték le, hogy kétszer akkora az esély, hogy a gyerek ADHD-s lesz, vagyis a figyelemzavar kimutatható.
.
Más kutatások azt mondják, hogy az arra érzékenyebbek fizikai tüneteket észlelnek magukon, akár a permetezést követően, akár ha vegyszermaradványokat tartalmazó táplálékok (zöldség, gyümölcs) fogyasztanak.
.
De összességében nagyon kevés az adat és a témában a kutatás.
Ettől fügetlenül minél többet olvas az ember a témában, annál inkább megérti, hogy ez így nem pálya.
.
Az Európai Unió illetékesei is így gondolták, és tavaly úgy döntöttek, hogy az EU területén 2020-tól megszűnik „a kifejlett szúnyogok ellen alkalmazható készítmények légi kijuttatási lehetősége”. Tehát repülni ugyan lehet, de azt a vegyszert, amit eddig a levegőből szórtak, az viszont nem engedélyezett.
.
Sakk-matt.
.
Ahogy az itthoni adatokat kerestem: kb. 40%-ban már tavalyi is áttértünk a földi irtásra, ugyanakkor ebből következik, hogy túlsúlyban volt a „buldózeres módszer.” Vagyis ahol tavaly a szúnyogok győztek, ott most még nagyobb sansszal indulnak – márpedig ne legyünk álszentek: valószínű még a legnagyobb környezetvédők se nagyon szeretik, ha össze-vissza csipkedik őket a szúnyogok.
.
Hogy itthon hogyan birkóznak meg a szolgáltatók az új kihívással nagy kérdés. Miután a lelőhelyek folyamatos feltérképezése és az állandó monitorozáshoz azért jóval nagyobb szakértelem, tapasztalat és idő is kell, vélhetően lesznek fennakadások, problémás helyek. De talán lesz elég forrás, lesz kellő hozzáértés – részünkről pedig elég türelem, hogy ezt átvészeljük. De nem kell nagy jóstehetségnek lenni, ha azt vizionáljuk: valószínű több szúnyog lesz, mint máskor. De ha pár év alatt megtanulják az érintettek kezelni a helyzetet, akkor hosszú távon sokkal jobban járhatunk, mint azelőtt. De ehhez fontos mindenkinek megérteni, hogy ehhez most szükség lesz mindenkitől a jóindulatra és a támogató hozzáállásra.
.
Úgyhogy én annyit ígérhetek, hogy idén nem panaszkodom, hanem felkészülök – ha kell – a harca. Sajnos ugyanis engem szeretnek a szúnyogok, de ez a szerelem bizony nem kölcsönös. Ahol vannak, ott jobb, ha én nem vagyok – talán így lehetne jellemezni a viszonyunkat.
.
Ami bizakodársa ad okot például az, hogy itt Győrben nem nulláról kell kezdeni az új módszert.
A szakemberek már tudják hol keressék a vérszívókat, és az eszközpark is bővült, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a védekezés. Talán nagyobb a sansz a nyerésre, mint máshol.
.
Egy dolgot azonban nem szabad elfelejteni – és ehhez álljon itt a Győrszol honlapjáról is az iránymutatás – nevezetesen mit tehetünk hozzá mi, mindannyian, hogy hiszen ez nélkülünk aligha sikerülne:
.
A kis vízfelületeken fejlődő szúnyogok elleni hatékony védekezés érdekében a lakosság figyelmét is szükséges felhívni arra, hogy érdekük és kötelességük a szúnyogok szaporodásának akadályozása otthonukban. Szüntesse meg otthonában azokat a vízgyűjtőket, amelyek a szúnyogok szaporodását segítik.
– Az udvaron tárolt vödröt, kannát, talicskát, gyermekjátékot, stb. úgy fordítsa, tárolja, hogy abban az esővíz ne tudjon összegyűlni.
– Az állatok itatóvizét ne csak utántöltse, hanem rendszeresen cserélje friss vízre.
– Az esővízgyűjtő hordót, víztárolót, stb. fedje le vagy sűrű hálóval takarja le.
– Az ereszcsatornát, vízelvezető árkot tartsa karban, hogy a csapadékvíz elfolyhasson.
– A takaróponyvát, mezőgazdasági fóliát, stb. olyan módon terítse le, hogy a víz ne álljon meg rajta.
– Ne hagyja, hogy a virágcserepekben hosszabb ideig víz álljon. A temetői virágvázát töltse fel apró kaviccsal, sóderral vagy homokkal és erre öntse a vizet.
– Ne tároljon a szabadban szétszórtan olyan hulladékot, pl. gumiabroncsot, stb. melyben a víz összegyűlhet.
– Több szúnyogfaj a telet úgy vészeli át, hogy a kifejlett szúnyogok fagytól védett helyekre húzódnak be ősszel. A garázs, pince, akna, istálló stb. nyílászáróit tartsa zárva az őszi hónapokban, vagy szúnyoghálóval védje azokat.
Úgyhogy aki teheti, hozzám hasonlóan tartson a könyékén terepszemlét – és több okból se szaporítson otthon szúnyogokat. Ha akarjuk, ha nem, úgyis kapunk belülük egy adaggal! Száz százalékos védelem úgyse létezik.
